Az előző bejegyzésemből kiderült, hogy sajnos erről a "legjapánabb" időszakról pont nem sikerült egyetlen képet sem csinálnom. Mindenesetre azért írok róla pár dolgot.
A cseresznyefa virágzás itt, Tokió környékén április első hete körül várható általában. Idén már március legvégén elkezdtek bimbózni a fák az enyhe időnek köszönhetően. Április elsejével kezdődik egyébként Japánban a pénzügyi év, sőt az iskolai év is. Mindez azt jelenti, hogy a cégeknél is április elsejével veszik fel az új munkarőket és azoknak ilyenkor (március végén) tartanak bemelegítő eligazító tanfolyamokat a cég felépítéséről illetve, hogy kinek mekkorát illik hajolni.
Hozzánk is érkezett két új munkaerő, mérnökök. Egyikükkel már többször beszéltem, ő a Tsukubai Űrközpontban volt korábban, de dolgozott a kanadai űrügynökségnél is. Egyébként az mondta, hogy nagyon ledöbbent, hogy itt milyen lazaság van. Tsukubában reggel fél kilenctől éjfélig tartott a munkaidő. Kanadában akkor van reggel és csak ilyenkor tudtak telekonferenciázni az ottani kapcsolataikkal. Ártatlan kérdésemre, hogy akkor mehettek volna be reggel később, nevetve válaszolta, hogy Japánban ez nem lehetséges. Mondjuk biztos voltam benne, hogy ez lesz a válasza :) Egyébként majdnem azt mondta, hogy nem igazán érti, hogy lehet ennyire "szabad" munkahelyen ilyen sikeres műholdakat építeni. Mindenesetre ő persze örül, hogy itt dolgozhat.
Nade vissza a cseresznyefa virágzáshoz. Március utolsó hétvégéjén végig sétáltam Sagamihara egyik főutcáján, aminek az az érdekessége az, hogy mindkét oldalt nagyon hosszan csak rózsaszín virágú cseresznyefák vannak ültetve. Tényleg semmihez sem volt hasonlítható, ahogy egy egész utca ameddig a szem ellát rózsaszín felhőben úszik. Parkokban is sétálgattam, ilyenkor tele van minden a piknikező tömegekkel. Úgyhogy szép a természet, de a rengeteg ember hangzavara miatt nem sokat tartózkodtam ott. Egyébként csomó nagyon szép virág van itt (nem igazán vagyok otthon ilyen témában, csak azt tudom, hogy kék, sárga, piros stb. ), nekem a virágzó cseresznyefa tetszik, ha magában áll egyedül egy szép parkban a többi zöld fa között, de ilyen tömegben inkább fura mint különösen szép. Lehet hogy egy-két sötétebb típus jobban feldobta volna a látványt.
Igazából a cseresznyefavirág nézés címszó hosszas, hangos, társasági ivászatot foglal magába. Nálunk az irodában múlt péntekre szervezett Asada-san az intézet parkjában szusievést-sörivást, ahol is az újonnan jötteket is megköszöntöttük. A cseresznyefákra meg rajtam kívül senki egy árva pillantást sem vetett, pedig az asztalt az alá pakoltuk. Fél nyolc körül Kino-san közölte összeakadó nyelvvel, hogy neki most haza kell mennie segíteni a gyerek fürdetésben. Gondolom asszonyka, megbecsüli Kino-sant, mert ilyet nem sokat találhat itt Japánban :) Még akkor is, ha segítségre nagyon nem is tűnt alkalmasnak ilyen állapotban, legalább emberi időpontban hazamegy.
A cseresznyefa virágzás itt, Tokió környékén április első hete körül várható általában. Idén már március legvégén elkezdtek bimbózni a fák az enyhe időnek köszönhetően. Április elsejével kezdődik egyébként Japánban a pénzügyi év, sőt az iskolai év is. Mindez azt jelenti, hogy a cégeknél is április elsejével veszik fel az új munkarőket és azoknak ilyenkor (március végén) tartanak bemelegítő eligazító tanfolyamokat a cég felépítéséről illetve, hogy kinek mekkorát illik hajolni.
Hozzánk is érkezett két új munkaerő, mérnökök. Egyikükkel már többször beszéltem, ő a Tsukubai Űrközpontban volt korábban, de dolgozott a kanadai űrügynökségnél is. Egyébként az mondta, hogy nagyon ledöbbent, hogy itt milyen lazaság van. Tsukubában reggel fél kilenctől éjfélig tartott a munkaidő. Kanadában akkor van reggel és csak ilyenkor tudtak telekonferenciázni az ottani kapcsolataikkal. Ártatlan kérdésemre, hogy akkor mehettek volna be reggel később, nevetve válaszolta, hogy Japánban ez nem lehetséges. Mondjuk biztos voltam benne, hogy ez lesz a válasza :) Egyébként majdnem azt mondta, hogy nem igazán érti, hogy lehet ennyire "szabad" munkahelyen ilyen sikeres műholdakat építeni. Mindenesetre ő persze örül, hogy itt dolgozhat.
Nade vissza a cseresznyefa virágzáshoz. Március utolsó hétvégéjén végig sétáltam Sagamihara egyik főutcáján, aminek az az érdekessége az, hogy mindkét oldalt nagyon hosszan csak rózsaszín virágú cseresznyefák vannak ültetve. Tényleg semmihez sem volt hasonlítható, ahogy egy egész utca ameddig a szem ellát rózsaszín felhőben úszik. Parkokban is sétálgattam, ilyenkor tele van minden a piknikező tömegekkel. Úgyhogy szép a természet, de a rengeteg ember hangzavara miatt nem sokat tartózkodtam ott. Egyébként csomó nagyon szép virág van itt (nem igazán vagyok otthon ilyen témában, csak azt tudom, hogy kék, sárga, piros stb. ), nekem a virágzó cseresznyefa tetszik, ha magában áll egyedül egy szép parkban a többi zöld fa között, de ilyen tömegben inkább fura mint különösen szép. Lehet hogy egy-két sötétebb típus jobban feldobta volna a látványt.
Igazából a cseresznyefavirág nézés címszó hosszas, hangos, társasági ivászatot foglal magába. Nálunk az irodában múlt péntekre szervezett Asada-san az intézet parkjában szusievést-sörivást, ahol is az újonnan jötteket is megköszöntöttük. A cseresznyefákra meg rajtam kívül senki egy árva pillantást sem vetett, pedig az asztalt az alá pakoltuk. Fél nyolc körül Kino-san közölte összeakadó nyelvvel, hogy neki most haza kell mennie segíteni a gyerek fürdetésben. Gondolom asszonyka, megbecsüli Kino-sant, mert ilyet nem sokat találhat itt Japánban :) Még akkor is, ha segítségre nagyon nem is tűnt alkalmasnak ilyen állapotban, legalább emberi időpontban hazamegy.

3 megjegyzés:
Szia!
Szerintem a csatolt rózsaszín fényképeddel simán nevezhetnél egy versenyen. Szerintem nagyon egyedire és művészire sikeredett. :-)
Lenne egy kérdésem:
Mikor ÉLNEK a Japánok?
Értem ez alatt, hogy ha éjfélig dolgozik, akkor kb. hajnali 1-2, mire ágyba kerül. Magamból kiindulva pedig ha ½ 9-kor kezdődik a munkaidő, akkor min. ½ 7-kor kell kelni. Ez napi 4-5 órás alvás - ami szerintem édeskevés -, a társasági és családi élet megtapasztalásához meg édeskevés.
szia
Tamás
Hát ez egy nagyon jó kérdés. A társasági élet nagyjából a munkahelyi társaságot jelenti. Általában kollégák mennek el együtt inni, enni stb. Sőt általában ez nagyon szoros baráti-haveri köteléket jelent. Egyes vélemények szerint a feleségeknek itt van a legjobb dolguk a világon, mert egész álló nap azt csinálnak amit akarnak... Én meg azt mondanám, hogy a férjeknek lehet hogy ez az ideális, de a nők szerintem nagyon magányosak lehetnek. Csak a hétvégén lehetséges családi élet. Tényleg Kino-san érdekes eset, hogy este 6, fél hét körül szinte mindig indul haza. Bár az is igaz, hogy bölcsödében van a gyerek, mert a felesége is dolgozik. Lehet hogy ezért.
szija!ha erdekelnek képek a cseresznyefa virágzásrol japánban,tudok küldeni neked ..mert volt szerencsém éppen akkor ott járni mikor megtörtént az eset..gyönyörü szép..én mondom neked..ha kell:cimem:olleanita80@gmail.com
szija
Megjegyzés küldése