Tegnap egy jó nagy botsáskát (japánul nanafushi-nak hívják) láttunk a főépület egyik oldalsó bejáratán. Baromi hosszú volt és vékony. Tényleg teljesen úgy nézett ki a "teste", mint egy darab ágacska. Nagyon jól el tudna vegyülni a bokrok, fák között, pechjére azonban erre az üvegajtóra került valahogy, úgyhogy már jó pár méterről ki lehetett szúrni. Mindenki megállt megnézni jövetmenet. Szegénynek hiányzott az egyik lába, nem tudom, hogy ez mennyire komoly probléma egy rovarnál. Kino-san mesélte, hogy gyerekkorában ő mennyire szeretett volna egy ilyet, de sosem sikerült elkapni egyet.
Egyébként itt az intézet kis parkjában rengeteg rovar van természetesen, és baromi hangosak is. Csörögnek, meg zizegnek - néha hallottam ilyet természetfilmekben, de általában letekerik hamar a hangerőt, hogy lehessen hallani a műsorvezetőt.
Éjszaka is felébredtem valami iszonyatosan hangos csösztörgésre (nem tudom jobban leírni a hangot). Először fogalmam sem volt mit hallok - de végülis most sem tudom. Egymásnak válaszolt több élőlény is. Az egyik elég rémületesen közelről hallatszott, mintha a házban lett volna valahol. Lehet, hogy nem is rovar, hanem béka volt? Fogalmam sincs, de remélem, hogy nem az én szobámban volt.
Természetesen vannak hétköznapibb állatok is, mint ez a kis gyík, akit a vendégház bejáratánál fotóztam le a minap.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése