Már ijesztgetnek egy ideje a külföldiek, akik hosszabb időt töltöttek itt, hogy eddig jól elvoltam, nade most jön az esős évszak és akkor majd nem fogom már olyan jól érezni magam. Nagy páratartalom, harminc fokos hőség és az ezzel együtt járó ízeltlábú invázió. Egyenlőre még egész jól elviselhető az időjárás - néha megy csak 27-28 fok fölé a hőmérséklet. Eső az van, volt egy olyan hét, amikor szinte folyamatosan esett. De egyébként is hetente négy nap biztosan esik valamennyit itt a környéken. Az iroda légkondicionált, de az otthoni hűtőt még be sem kellett kapcsolnom, egyenlőre bőven jó, ha szellőztetek estefelé. Szerencsére van szúnyogháló is, de azért sajnos egy-két vendég betalál a szobába. Mindenesetre úgy tűnik, ők nem a csípősebb fajtából valók (voltak - mert akit elkapok, az meghal).
Hétvégén egyébként egy karomnyi hosszú kígyót láttunk itt a parkban. A kollégák megnyugtattak, hogy nem mérges. Remélem, ő nem fogja nálam tiszteletét tenni, mert vele szemben már nem lennék olyan bátor, mint a rovarokkal.
Az igaz, hogy a hőérzet jóval nagyobb, mint egy száraz klímájú helyen. Én nagyon jól bírom a harminc fok alatti hőmérsékletet, de itt leizzadok már 27 fok körül is. (Kellemetlenül is érzem magam a "foltosodó" felsőm miatt időnként.) Az igazi nyár azt hiszem még később jön. Az esős évszak június végéig tart, utána aztán az égiek bedurrantanak a kályhába, végül augusztus környékén beköszönt a tájfun szezon is. Egyébként Japán legdélibb vidékein már volt is idén pár tájfun.
A mindennapi életben a nyári szezont az is jelzi, hogy átállították az italautomatákat és most már csak hűtött üdítőket lehet venni. A vonatokon bekapcsolták a légkondit - kényelmes így az utazás, de időnként már fázik is az ember. Valamint az étkezőben lehet hideg soba-t is kapni (majd meg is kóstolom valamelyik nap).
A sok eső hatására egyrészt minden nagyon szép zöld, másrészt viszont kezd dzsungelre emlékeztetni az intézet parkja. Ahol golfozni szoktak, ott szépen lenyírták a gyomokat, de máshol akad még bőven vágni való. Nem értek hozzá, de lehet, hogy kivárják az esőzés végét, mert addig minek nyírni, úgyis egyből visszanő minden. Egyébként ugyanis ez a hozzáállás nem igazán illik bele a rendszerető japánokról kialakult világképembe.
Hétvégén egyébként egy karomnyi hosszú kígyót láttunk itt a parkban. A kollégák megnyugtattak, hogy nem mérges. Remélem, ő nem fogja nálam tiszteletét tenni, mert vele szemben már nem lennék olyan bátor, mint a rovarokkal.
Az igaz, hogy a hőérzet jóval nagyobb, mint egy száraz klímájú helyen. Én nagyon jól bírom a harminc fok alatti hőmérsékletet, de itt leizzadok már 27 fok körül is. (Kellemetlenül is érzem magam a "foltosodó" felsőm miatt időnként.) Az igazi nyár azt hiszem még később jön. Az esős évszak június végéig tart, utána aztán az égiek bedurrantanak a kályhába, végül augusztus környékén beköszönt a tájfun szezon is. Egyébként Japán legdélibb vidékein már volt is idén pár tájfun.
A mindennapi életben a nyári szezont az is jelzi, hogy átállították az italautomatákat és most már csak hűtött üdítőket lehet venni. A vonatokon bekapcsolták a légkondit - kényelmes így az utazás, de időnként már fázik is az ember. Valamint az étkezőben lehet hideg soba-t is kapni (majd meg is kóstolom valamelyik nap).
A sok eső hatására egyrészt minden nagyon szép zöld, másrészt viszont kezd dzsungelre emlékeztetni az intézet parkja. Ahol golfozni szoktak, ott szépen lenyírták a gyomokat, de máshol akad még bőven vágni való. Nem értek hozzá, de lehet, hogy kivárják az esőzés végét, mert addig minek nyírni, úgyis egyből visszanő minden. Egyébként ugyanis ez a hozzáállás nem igazán illik bele a rendszerető japánokról kialakult világképembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése